2012. augusztus 20., hétfő

Egy

vallomással tartozom....  Megirigyeltem Mammka csodás fotóit a kertjéről.... bizony. És mivel jellemgyenge vagyok, és próbáltam lépést tartani az új élet adta lehetőségekkel, a kert egy kis részét saját "kezembe" vettem. (Fellengzős elképzelés volt... )

Szenvedélyesen szeretjük a bablevest, ahogy mifelén emlegetik a paszulylevest, ámde Budapesti piacokon égen-földön nem kapható az a futóbab, amiből mi azt szeretjük megfőzni. Előbb említettem, hogy adott volt a kert, a bab.... mi következik ebből? Perszehogy.

Rendkívül lelkesen el is vetettem én a babot, locsoltam - ebben elég sok foghíj volt, mert az én időbeosztásom minden, csak nem ütemes. Szóval a növényeknek meg kellett tapasztalniuk a mesebeliséget. Hol volt víz, hol nem. Az eső sem sietett sokszor a segítségemre. Ott kezdődött az egész, hogy későn ültettem, aztán nagyon nehezen akartak kibújni azok a fránya növények, majd a növekedéssel volt gondjuk... szóval végül hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, augusztus elejére megemberelik magukat és virágba borulnak, és egy kevés terméssel is megörvendeztetnek.





Most épp azon töröm a fejem, hogy a mit kezdjek vele, mert egy leveshez kevés. Ötleteim már vannak ;)
 A fotók pedig, egyáltalán nem lettek olyan szépek, mint Mammka pillanatképei, és még a hangulatuk sem olyan, de nekem egy kis boldogság, hogy van kézzel fogható eredménye a terveimnek. 

Bevallom azt a pillanatot nagyon várom, amikor majd fel lehet ásni az egész kertet ősszel, és kitalálhatom mi kerüljön a kertbe jövőre, hová, mennyi.

 

7 megjegyzés:

  1. Jó Neked, hogy van vágyad a kertészkedésre...! Én is csodálom Mammka fotóit, de a cselekvésig nem jutok el, mert nem... pedig kertem lenne...
    Csinálj a babból babsalátát! :)

    VálaszTörlés
  2. Óóó hát azért ennyi termés is termés, igazán büszke lehetsz magadra, én legutoljára babot az általános iskolában próbáltam csiráztatni és csak annyira emlékszem, hogy rém büdös volt. Nekünk mondjuk nincs kertünk, ami nem is baj, mert az elán nálam is meglenne röpke 2-3 óra erejéig, ebben biztos vagyok :) Csak így tovább, adj még több életet a növényeknek :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A klasszikus eset, aki a kicsit nem becsüli.... most már tudom, mennyi meló van abban, amikor nagynénéméktől "szekérszám" kapjuk a finomságokat. Eddig is tudtam, de ezt a saját bőrömön tapasztaltam most meg.

      Törlés
  3. Élvezlek olvasni.
    Én a zöld hüvelyű babot kedvelem a legjobban, de ez a sárga is fini. Ügyes vagy!

    VálaszTörlés
  4. a termés betakarítása után tényleg a tervezgetés a legjobb!

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...