Nagyon izgalmas, tartalmas, rengeteg evős, babaillatú napunk volt. Ők élvezték a mininő társaságát, én pedig alaposan magamba szívtam a babaillatot. :) Olyan jó volt. Megnéztem a tappancsait, kis kezét, jól az eszembe véstem, hogy milyen is egy ekkorka baba.
Amikor megérkeztünk, átadtuk az ajándékokat a tortát, amit készítettünk nekik és a dobozt. Azt a pillanatot sokáig nem fogom elfelejteni. Azt az elkerekedő, majd könnybe lábadó szempárt, majd a mosolyra húzódó ajkakat. A mozdulatokat, ahogy végigsimították a dobozt.
Volt egy nagyon édes pillanat, amikor a mininő töltötte be a babafelügyelő szerepét. Gondoltam próbálja ki, milyen is az, mert nagyon rákészült. Meglepően sokáig eljátszott a picivel, majd amikor sírni kezdett ijedten szaladt ki hozzánk, hogy baj van. Egyébként szinte hangját sem lehetett hallani a babának. :)
Otthon, lefekvés előtt mesélte el, hogy nagyon megijedt, a lába is remegett, amikor sírni kezdett a baba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése