Én pakolni nem tudok már, mert a terhelhetőségem kétségbeejtően lecsökkent.... következésképp AzEmber kétszer mozgatta meg a teljes cuccot....
Azon viszont nagyon jókat vidultunk, hogy a tizenhat éves kamasz, mennyire nincs a fizikai munkához szokva. Elmerengtem kicsit, hogy egyáltalán nem volt baj, hogy engem gyerekkoromban nekünk mennünk kellett a szőlőbe kapálni, metszéskor venyigét hordani, meg egyáltalán mindenhová, ahol munka volt. Márpedig egy klasszikus vidéki gazdaságban, ha valami, hát mezei munka mindig van. Utáltuk is rendesen, de legalább annyi haszna volt, hogy nyáron, amikor nagynénémnek segítettünk a rengeteg tűzifát felhasogatni, elrakni, két meglett férfiember mellett sem maradtam szégyenben.... Az is tény, hogy utána egyikünk sem tudott mozdulni, és örültünk, hogy élünk. Mert azért a tizenöt köbméter fa, azért az mégiscsak tizenöt köbméter.....
Nagyon remélem, hogy az építkezésnek ez volt a legzúzdásabb része. :) Szólott a királylány naivan....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése