2010. február 6., szombat

Nagy a csönd...

Most nem mutatok semmit, annál inkább megosztom kicsit veletek mindazt, ami bennem zajlik mostanában. Csupa nem szép és nemszeretem dolog kavarog bennem. Ez van.
Valamelyik nap jutottam el odáig, hogy összeállítottam fejben a tavalyi év érzelmi statisztikáját - pocsék eredmény született.

Egyéb sem zakatol bennem mostanában, mint ordíthatnék és futhatnék egyszerre. Annyira szeretném most tényleg a buta dalt idézve azt mondani, hogy állítsátok meg a világot, ki akarok szállni... Egyedül lenni, csöndben, csak nézni magam elé, elsimogatni magamban az összerázott, összegubancolt dolgokat. Megkeresni azt a maréknyi életet, lelket, amiből újra felépülhetek. Ám egyelőre erre reményem sincs.

Helyette marad az értetlenség, a düh, a horzsolások a lelkemen, amik hovatovább teljesen átlyukasztják... Annyira nagyon üres vagyok


6 megjegyzés:

  1. Őszintén sajnálom, hogy Te is ilyen nehéz napokat élsz meg!

    VálaszTörlés
  2. Úgy szeretnék segíteni, de nem tudom, hogyan.... Tehetetlennek érzem maga, miközben átérzem a válságod... Ma én is kaptam eleget, és ordíthatnékom van, szintén.... Gyere sírjunk-ordítsunk együtt!

    VálaszTörlés
  3. Nina, ebben senki nem tud... Keresem a kivezető utat :) Az alkotás kicsit segít, de egyelőre csak körbe-körbe forgok. Talán elmegyek körhintának :P :D

    VálaszTörlés
  4. Remélem, mielőbb kilábalsz ebből a fura érzésből...ismerem!

    VálaszTörlés
  5. Átérzem, hasonlót érzek én is. Csak az idő fog segíteni, bár tudom, hogy ez akkora közhely, de akkor is így van...

    VálaszTörlés
  6. http://www.youtube.com/watch?v=ZBR2G-iI3-I
    Puszi, kitartás, menni fog!

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...