2009. december 28., hétfő

Régi adósság

Elkészült már ezer éve a Tralala töredék angyalka, de a végső formáját valamiért elfelejtettem megmutatni, íme:

A kép nem a legjobb, de ennyire futotta. Most az előszobában vigyázza az elindulók és a megérkezők lépteit és a kis tünemény. Azt terveztem, hogy a SWAP3 ajándékom ez lesz, de beleszerettem és megtartottam. Ez az első kész mű, ami  nálam maradt.

Vicces, mert ha valaki bejönne hozzánk el sem hinné, hogy hány dolog került ki a kezeim közül, hiszen egyetlen darab "fecseg" a kedvenc időtöltésemről. Na jó, ez így nem igaz, mert Nina mini csodája is árulkodik. :)

7 megjegyzés:

  1. Néha én is beleszeretek az eredetileg ajándéknak szánt dolgokba... Hát ilyenkor jön az a bizonyos kivétel, miszerint kétszer ugyanazt nem hímezzük, de vannak kivételek :D
    Nagyon klassz lett, tetszik a keretezése is :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyszerű lett!
    Én is imádom az ilyen vereteket, amik a kép sarkában vannak!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon aranyos lett, szép ebben a keretben!!! :)))

    VálaszTörlés
  4. Teljesen így vagyok én is, ha nálunk jár valaki, nem hiszi, mennyit hímzek, varrok. Semmi nem marad itthon, talán csak a régebbi festményeim, rajzaim a falon. Na, de az idén/jövőre! 2010 a magamnak varrás éve lesz! ;D
    Nagyon szépséges lett mindkét kép! :D

    VálaszTörlés
  5. Jaj, lányok, de tényleg! Annyira nagyon hálás vagyok a dicsérő szavaitokért, mert mindannyian nagymesterei vagytok a "csodakészítésnek" :) és a saját munkáitok fényében... :D Köszönöm!

    VálaszTörlés
  6. Szia!
    Nagyon édes ez a kép! Be lehet valahol szereznia mintát, és hasonlókat?
    Megírnád nekem hogy juthatok hozzá? Kata
    nagikata@gmail.com

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...