Azt hiszem az a hajnali mélypont, amikor már az összes általatok írt bogbejegyzést elolvastam, nem történik semmi, ám nekem hősiesen "dolgoznom" kell, a webaudit az egyetlen társam és kínomban a saját régebbi bejegyzéseimet olvasgatom. Olykor megállapítom, hogy jót írtam. Az sem túl feltűnő, szerencsére, ha hangosan vihogok. :)))))
Lassan egyébként kezdek kidőlni. Hiányoznak a kényelemes napok, amikor kedvemre alkothattam, hiányzik, hogy nem én rendelkezem az időmmel, mert az új főnök nehéz helyzetben van és nem tudja olykor, kire milyen szabályozás vonatkozik. Így az lett a rendszer, hogy rengeteget dolgozom - legalábbis a saját ízlésem szerint rengeteg. Kezdek halálosan elfáradni. Nem jut időm hímezni, alkotni és kezde rettenetesen hiányozni!
Mindarra, ami feltölt, boldoggá tesz csak lopva jut egy icipici időm. Kérek időkibővítőt! Nemsokára különben is itt a születésnapom ;)
Egyébként jól vagyok, szeretem az újjáalakult munkámat. Az pedig különösen boldoggá tett, amikor a főnök többször megdícsért a múlt hétvégi munkámért - ez a jelen "vérzivataos" időben, azt hiszem, jelentőséggel bír. Majd "beváltom" ezt a bónuszt májusban, két hét pihenésre ;) És tényleg!
A májusi szép napokra!
VálaszTörlés:)
Mit dolgozol?
VálaszTörlésMegértelek, én egy autósiskolában nyomom az ügyfélszolgálatot-titkárnősködést-könyvelést-marketinget-mindenegyebet heti 45-50 órában már három éve, az első másfelet két nap betegszabadsággal zsinórban húztam le helyettesítés nélkül... Ilyenkor néha szeretnék megint gondtalan gyerek lenni, mikor a legnagyobb gondom az volt, bemenjek-e a nyolcas előadásra vagy aludjak tovább...:)