Pattern: Romantique by Isa Vautier, thread: Nina's thread: Cherry cola |
2012. augusztus 29., szerda
Jár
a kezem az utóbbi időben, minden pillanatban, igaz többnyire hímzőtű kerül bele. És nagyon élvezem, hogy hosszú idő után van időm hímzésre. Pontosítok: az utóbbi időben repül a tű a kezemben - különösen, ha selyemmel hímzek, és ez egyáltalán nem volt reklám!
Ezt már elég rég meghímeztem, de még nem mutattam.
2012. augusztus 24., péntek
Kezdő
álmodozó bukdácsolása...
Hogy ne vesszen el az információ, pontosítom a tegnapi álmodozásom tárgyát (bevallom részben azért sem mertem túlragozni a kérdést, mert nem tudtam, hogy fogadjátok...)
Nos, nekem nagyon tetszik az eredeti minta. Próbáltam valamiféle mintát keresni hozzá, de nem találtam.
Így megpróbáltam lelesni
ez lett belőle:
(lehet, hogy butaságot írok, de én ennek látom)
1. sor 10 lsz láncszemsor összekapcsolva
2. sor 20 kp
3. sor 3 lsz sormagasítás, *1 ls, 1 három ráhajtásos pálca* 19x (ha jól láttam.... így lesz 20 pálca)
4. sor 2 lsz a hrp tetejébe öltve 20x
5. sor 3 lsz sormagasítás, 5 lsz, *1 hrp, 5 lsz az előző sor láncszemközeibe* 19x
6. sor 2 lsz sormagasítás, 1 krp, 5 lsz, * 2 krp, 5 lsz* 19x
7-11. sor 10 lsz, 1 kp a láncszemközbe, *5 lsz, 1 kp a láncszemközbe, 5 lsz 19x
Tesztelem, hogy jó-e ez így, és sikítok a jelentkezőknek, ha nekiállhatnak.
Ha ez túl nemtudom, és mást szeretnétek, az sem baj, a lényeg, hogy ne legyen túl tömör a minta, ha ráfeszegetem a téglára, maradjon meg a csipke jelleg.
Szűkítem kicsit a színpalettát legyen törtfehér, homokszín és világosbarna, azt majd mindenki eldönti, kinek melyik tetszik. A másik fontos infó a méret, legalább 25*20 cm-es kell. Ezért gondoltam nagyobb tűre és kicsit vastagabb fonalra.
Ah, a határidő... nehéz kérdés, mindenki rettentő elfoglalt, de muszáj szűkítenem, mert sosem lesz gyönyörűséges kályhám ;) ugye megértitek. Legyen szeptember 17-e.
Kihagytam valamit?
Persze, a levelek.... kérek szépen a vállalkozó kedvűektől egy levélkét a szocs.eniko@gmail.com címre.
Hogy ne vesszen el az információ, pontosítom a tegnapi álmodozásom tárgyát (bevallom részben azért sem mertem túlragozni a kérdést, mert nem tudtam, hogy fogadjátok...)
Nos, nekem nagyon tetszik az eredeti minta. Próbáltam valamiféle mintát keresni hozzá, de nem találtam.
Így megpróbáltam lelesni
ez lett belőle:
(lehet, hogy butaságot írok, de én ennek látom)
1. sor 10 lsz láncszemsor összekapcsolva
2. sor 20 kp
3. sor 3 lsz sormagasítás, *1 ls, 1 három ráhajtásos pálca* 19x (ha jól láttam.... így lesz 20 pálca)
4. sor 2 lsz a hrp tetejébe öltve 20x
5. sor 3 lsz sormagasítás, 5 lsz, *1 hrp, 5 lsz az előző sor láncszemközeibe* 19x
6. sor 2 lsz sormagasítás, 1 krp, 5 lsz, * 2 krp, 5 lsz* 19x
7-11. sor 10 lsz, 1 kp a láncszemközbe, *5 lsz, 1 kp a láncszemközbe, 5 lsz 19x
Tesztelem, hogy jó-e ez így, és sikítok a jelentkezőknek, ha nekiállhatnak.
Ha ez túl nemtudom, és mást szeretnétek, az sem baj, a lényeg, hogy ne legyen túl tömör a minta, ha ráfeszegetem a téglára, maradjon meg a csipke jelleg.
Szűkítem kicsit a színpalettát legyen törtfehér, homokszín és világosbarna, azt majd mindenki eldönti, kinek melyik tetszik. A másik fontos infó a méret, legalább 25*20 cm-es kell. Ezért gondoltam nagyobb tűre és kicsit vastagabb fonalra.
Ah, a határidő... nehéz kérdés, mindenki rettentő elfoglalt, de muszáj szűkítenem, mert sosem lesz gyönyörűséges kályhám ;) ugye megértitek. Legyen szeptember 17-e.
Kihagytam valamit?
Persze, a levelek.... kérek szépen a vállalkozó kedvűektől egy levélkét a szocs.eniko@gmail.com címre.
2012. augusztus 23., csütörtök
Álmodtam
egy szívmelengetőt....
Megláttam egy képet, és hirtelen megvilágosodtam, és nyomban eldöntöttem, nekem ilyen kell, mert enélkül meghalok....
Ugye értitek? És ugye emlékeztek, hogy épp kályhát építünk... :) Benne lesz abban minden, az terveink, vágyaink, a szeretetünk, munkánk, az otthonunk központja lesz.
A kép láttán egy álomszerű dolog pattant ki a fejemből, mégpedig az, hogy olyan kályhára van szükségem, ami igazán más, mint az összes többi. Olyanra, amiben a sülő kenyér nem csak az én lelkesedésemmel, szeretetemmel töltődik fel, hanem az engem körülvevő kedvességgel, szeretettel. Mert valahogy szeretném "beágyazni" magam az otthonunkba, körülvenni magam szerető, kedves emberekkel. Szeretném kicsit bevinni az alakuló, leendő igazi otthonunkba azt a sok szépséget, amit nálatok látok, ezért a segítségeteket kérem. Egyedül képtelen lennék megcsinálni, mert időm az alig van. Ezért gondoltam, - ez már többször megfordult a fejemben más-más vonatkozásban - hogy hozzátok fordulok.
Nincs szó nagyravágyó tervekről, csak kb. 15-20 darabra lenne szükségem. Lehetőleg olyan fonalból, ami nem túl puha, és tartja a formáját valamennyire. Alapvetően föld színekben gondolkozom - homok, bész, világos zöld, finom sárga, stb.
Van kedvetek segíteni nekem???
Cserealapnak arra gondoltam, hogy aki rám szánja az idejét, türelmét, figyelmét és legfőképpen szeretetét, azt késő tavasszal meghívnám egy barátságos kerti sütögetésre. És akkor minden "titkunkra" fény derül, amit eddig nem fecsegtem el.
Merész öltet? Az... Tegnap kérdezte valaki, mik az álmaim, hitelen mondtam egy-két dolgot, de kiderült, azok célok, nem álmok. Az álom a megvalósíthatatlanba lóg át. Segítetek életre hívni? Úgy szeretném!
ui.: elfelejtettem kitalálni, hogy mikorra kellene.... még nem fenyeget a fűtés réme, de azért roham léptekkel közelít. Egy hónap elég lesz az elkészítésre? :)
Megláttam egy képet, és hirtelen megvilágosodtam, és nyomban eldöntöttem, nekem ilyen kell, mert enélkül meghalok....
Ugye értitek? És ugye emlékeztek, hogy épp kályhát építünk... :) Benne lesz abban minden, az terveink, vágyaink, a szeretetünk, munkánk, az otthonunk központja lesz.
A kép láttán egy álomszerű dolog pattant ki a fejemből, mégpedig az, hogy olyan kályhára van szükségem, ami igazán más, mint az összes többi. Olyanra, amiben a sülő kenyér nem csak az én lelkesedésemmel, szeretetemmel töltődik fel, hanem az engem körülvevő kedvességgel, szeretettel. Mert valahogy szeretném "beágyazni" magam az otthonunkba, körülvenni magam szerető, kedves emberekkel. Szeretném kicsit bevinni az alakuló, leendő igazi otthonunkba azt a sok szépséget, amit nálatok látok, ezért a segítségeteket kérem. Egyedül képtelen lennék megcsinálni, mert időm az alig van. Ezért gondoltam, - ez már többször megfordult a fejemben más-más vonatkozásban - hogy hozzátok fordulok.
Nincs szó nagyravágyó tervekről, csak kb. 15-20 darabra lenne szükségem. Lehetőleg olyan fonalból, ami nem túl puha, és tartja a formáját valamennyire. Alapvetően föld színekben gondolkozom - homok, bész, világos zöld, finom sárga, stb.
Van kedvetek segíteni nekem???
Cserealapnak arra gondoltam, hogy aki rám szánja az idejét, türelmét, figyelmét és legfőképpen szeretetét, azt késő tavasszal meghívnám egy barátságos kerti sütögetésre. És akkor minden "titkunkra" fény derül, amit eddig nem fecsegtem el.
Merész öltet? Az... Tegnap kérdezte valaki, mik az álmaim, hitelen mondtam egy-két dolgot, de kiderült, azok célok, nem álmok. Az álom a megvalósíthatatlanba lóg át. Segítetek életre hívni? Úgy szeretném!
ui.: elfelejtettem kitalálni, hogy mikorra kellene.... még nem fenyeget a fűtés réme, de azért roham léptekkel közelít. Egy hónap elég lesz az elkészítésre? :)
2012. augusztus 20., hétfő
Egy
vallomással tartozom.... Megirigyeltem Mammka csodás fotóit a kertjéről.... bizony. És mivel jellemgyenge vagyok, és próbáltam lépést tartani az új élet adta lehetőségekkel, a kert egy kis részét saját "kezembe" vettem. (Fellengzős elképzelés volt... )
Szenvedélyesen szeretjük a bablevest, ahogy mifelén emlegetik a paszulylevest, ámde Budapesti piacokon égen-földön nem kapható az a futóbab, amiből mi azt szeretjük megfőzni. Előbb említettem, hogy adott volt a kert, a bab.... mi következik ebből? Perszehogy.
Rendkívül lelkesen el is vetettem én a babot, locsoltam - ebben elég sok foghíj volt, mert az én időbeosztásom minden, csak nem ütemes. Szóval a növényeknek meg kellett tapasztalniuk a mesebeliséget. Hol volt víz, hol nem. Az eső sem sietett sokszor a segítségemre. Ott kezdődött az egész, hogy későn ültettem, aztán nagyon nehezen akartak kibújni azok a fránya növények, majd a növekedéssel volt gondjuk... szóval végül hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, augusztus elejére megemberelik magukat és virágba borulnak, és egy kevés terméssel is megörvendeztetnek.
Most épp azon töröm a fejem, hogy a mit kezdjek vele, mert egy leveshez kevés. Ötleteim már vannak ;)
A fotók pedig, egyáltalán nem lettek olyan szépek, mint Mammka pillanatképei, és még a hangulatuk sem olyan, de nekem egy kis boldogság, hogy van kézzel fogható eredménye a terveimnek.
Bevallom azt a pillanatot nagyon várom, amikor majd fel lehet ásni az egész kertet ősszel, és kitalálhatom mi kerüljön a kertbe jövőre, hová, mennyi.
Szenvedélyesen szeretjük a bablevest, ahogy mifelén emlegetik a paszulylevest, ámde Budapesti piacokon égen-földön nem kapható az a futóbab, amiből mi azt szeretjük megfőzni. Előbb említettem, hogy adott volt a kert, a bab.... mi következik ebből? Perszehogy.
Rendkívül lelkesen el is vetettem én a babot, locsoltam - ebben elég sok foghíj volt, mert az én időbeosztásom minden, csak nem ütemes. Szóval a növényeknek meg kellett tapasztalniuk a mesebeliséget. Hol volt víz, hol nem. Az eső sem sietett sokszor a segítségemre. Ott kezdődött az egész, hogy későn ültettem, aztán nagyon nehezen akartak kibújni azok a fránya növények, majd a növekedéssel volt gondjuk... szóval végül hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, augusztus elejére megemberelik magukat és virágba borulnak, és egy kevés terméssel is megörvendeztetnek.
Most épp azon töröm a fejem, hogy a mit kezdjek vele, mert egy leveshez kevés. Ötleteim már vannak ;)
A fotók pedig, egyáltalán nem lettek olyan szépek, mint Mammka pillanatképei, és még a hangulatuk sem olyan, de nekem egy kis boldogság, hogy van kézzel fogható eredménye a terveimnek.
Bevallom azt a pillanatot nagyon várom, amikor majd fel lehet ásni az egész kertet ősszel, és kitalálhatom mi kerüljön a kertbe jövőre, hová, mennyi.
2012. augusztus 19., vasárnap
Ezt
nem lehetett kihagyni.....
Nina új selyem fonala..... van valakinek még kérdése, hogy miért rohantam lóhalálában hímezni??
Midnight in the garden (fragment) by Sampler Cove, thread: Nina's silk Lagoon |
2012. augusztus 17., péntek
Napi stash
Túlragozhatnám, de fölösleges, csak megmutatom.
A Drops fonalakra ezer éve várok, de lassacskán megjönnek, már csak egy szín hiányzik, hamarosan szerintem ő is oda kívánkozik a többi mellé. A barna delight jött meg, jobb is, mert az izgalmas rózsaszínes, lilás blokkok meghorgolása marad a végére. (Hogy mikor..... bele sem merek gondolni. Az eredeti terveim szerint mostanra már készen is lett volna, de ugye én tervezgetek, aztán alakul valahogy a dolog.)
Ti fel szoktátok jegyezni a fonalrendelésnél, hogy mihez kértétek? Én mindig csak a tervig jutok el.... aztán hónapok múlva, amikor megérkezik a rendelés vagy újra a kezembe kerül, ha addig félretettem rácsodálkozom a fonalra, hogy ezt mégis mihez kértem.....
Hímeztem az elmúlt hetekben, nem is keveset, de mutogatni nem mutogattam, így csak azt tudom megmutatni, hogy mi lett az eredménye a Ninával rendezett délelőtti találkozónak. (Csöndben jegyzem meg, állati visszafogott voltam, de tényleg!!!!! ) Gyönyörűségesek, különösen a selymek és a szalagok....
És van nekem gyönyörűséges könyvem is.... álomszép mintákkal, csak ajánlati tudom mindenkinek, hogy gyűjtse be, mert megéri!
Legközelebb már alkotásokkal jövök, de komolyan!
A Drops fonalakra ezer éve várok, de lassacskán megjönnek, már csak egy szín hiányzik, hamarosan szerintem ő is oda kívánkozik a többi mellé. A barna delight jött meg, jobb is, mert az izgalmas rózsaszínes, lilás blokkok meghorgolása marad a végére. (Hogy mikor..... bele sem merek gondolni. Az eredeti terveim szerint mostanra már készen is lett volna, de ugye én tervezgetek, aztán alakul valahogy a dolog.)
Ti fel szoktátok jegyezni a fonalrendelésnél, hogy mihez kértétek? Én mindig csak a tervig jutok el.... aztán hónapok múlva, amikor megérkezik a rendelés vagy újra a kezembe kerül, ha addig félretettem rácsodálkozom a fonalra, hogy ezt mégis mihez kértem.....
Hímeztem az elmúlt hetekben, nem is keveset, de mutogatni nem mutogattam, így csak azt tudom megmutatni, hogy mi lett az eredménye a Ninával rendezett délelőtti találkozónak. (Csöndben jegyzem meg, állati visszafogott voltam, de tényleg!!!!! ) Gyönyörűségesek, különösen a selymek és a szalagok....
És van nekem gyönyörűséges könyvem is.... álomszép mintákkal, csak ajánlati tudom mindenkinek, hogy gyűjtse be, mert megéri!
Legközelebb már alkotásokkal jövök, de komolyan!
2012. augusztus 10., péntek
Az úgy volt...
hogy lassan kezdek még jobban beleszeretni a régi holmikba. Eddig is volt, jó sok, de most új fényt és megvilágítást kapott a rajongásom. Egyre több ismerősnél, ismeretlennél látom, hogy a régi, míves porcelán holmik előkerülnek.
Nekem is van egy-két izgalmas darabom, de még több, amit majd elkunyerálhatom nagynénémtől, anyukámtól.... hogy izgalmasan eklektikus és szép legyen majd a közös otthon. Hú, de hosszú lesz az út, ami oda vezet.... A minap láttam néhány csodás porcelánt, többek között Lilien Porzellan készleteket, lemaradtam róla. Sajnáltam nagyon, mert annyira finom, nőies, egyszerű, szóval csodás készlet volt, hogy nyomban elhatároztam, ilyen nekem is kell....
Ma reggel, meg mit találtam az egyik szekrény eldugott sarkában "azuramnál"? (Mentségemre legyen szólva, nagynéném nevezte így, mi meg azóta mulatunk ezen.) Egy gyönyörűséges, finom Lilien Porzellan kávés készletet, bizony!
Ilyen kincsei vannak.... Kész voltam tőle, ő meg attól, hogy engem ez ennyire lenyűgöz. Gyönyörű, ugye??
Egyébként még mindig nyakig "ülünk" a kályházásban.... igen, bizony volt egy, amit tavaly épített, aztán jött a nő és kiderült, hogy szeretne kenyeret sütni, hogy bizonyítsa elszántságát, sütött néhányat. Majd a férfiember, úgy döntött, enged a "nyomásnak", így szépen lebontotta a meglévőt, és újat kezdett tervezni. Kérdezgetett, hogy milyen hogyan. Én meg mondtam rendíthetetlenül.
(Az a pillanat nagyon vicces volt, amikor kértem, rajzolja le, mert úgy jobban átlátom, mit hová tervez. Hmmm, nem olyan lett a rajz, amit amit apukámtól megszoktam, amikor tervezett egy-egy dolgot. :))) aztán annyiban maradunk, ő fejben tervez. Időnként a távolba mered, erősen koncentrálva, és rajzolgat a levegőbe, ilyenkor dől el, mi valósul meg az elképzeléseinkből... )
Olyan elképesztően hiperszuper kályhánk-sütőnk, kincsünk lesz, hogy csak na.... merthogy, melegíteni fog - ez ugye evidens, aztán lesz benne nekem sütő - nyami ;) - és mintegy "mellesleg" a melegvíz ellátást is ez fogja biztosítani. Szóval ultra hatékonyak, és zöldek leszünk.... ja, azt már nem is említem, hogy gyönyörűségesen szép lesz, az öntöttvas ajtaja meg főleg.
Innen indultunk, miután elbontotta.
Sokkoló kupac, de már alakul, majd mutogatom tovább a jó rég beharangozott lakásfelújítós részlegben.
Nekem is van egy-két izgalmas darabom, de még több, amit majd elkunyerálhatom nagynénémtől, anyukámtól.... hogy izgalmasan eklektikus és szép legyen majd a közös otthon. Hú, de hosszú lesz az út, ami oda vezet.... A minap láttam néhány csodás porcelánt, többek között Lilien Porzellan készleteket, lemaradtam róla. Sajnáltam nagyon, mert annyira finom, nőies, egyszerű, szóval csodás készlet volt, hogy nyomban elhatároztam, ilyen nekem is kell....
Ma reggel, meg mit találtam az egyik szekrény eldugott sarkában "azuramnál"? (Mentségemre legyen szólva, nagynéném nevezte így, mi meg azóta mulatunk ezen.) Egy gyönyörűséges, finom Lilien Porzellan kávés készletet, bizony!
Ilyen kincsei vannak.... Kész voltam tőle, ő meg attól, hogy engem ez ennyire lenyűgöz. Gyönyörű, ugye??
Egyébként még mindig nyakig "ülünk" a kályházásban.... igen, bizony volt egy, amit tavaly épített, aztán jött a nő és kiderült, hogy szeretne kenyeret sütni, hogy bizonyítsa elszántságát, sütött néhányat. Majd a férfiember, úgy döntött, enged a "nyomásnak", így szépen lebontotta a meglévőt, és újat kezdett tervezni. Kérdezgetett, hogy milyen hogyan. Én meg mondtam rendíthetetlenül.
(Az a pillanat nagyon vicces volt, amikor kértem, rajzolja le, mert úgy jobban átlátom, mit hová tervez. Hmmm, nem olyan lett a rajz, amit amit apukámtól megszoktam, amikor tervezett egy-egy dolgot. :))) aztán annyiban maradunk, ő fejben tervez. Időnként a távolba mered, erősen koncentrálva, és rajzolgat a levegőbe, ilyenkor dől el, mi valósul meg az elképzeléseinkből... )
Olyan elképesztően hiperszuper kályhánk-sütőnk, kincsünk lesz, hogy csak na.... merthogy, melegíteni fog - ez ugye evidens, aztán lesz benne nekem sütő - nyami ;) - és mintegy "mellesleg" a melegvíz ellátást is ez fogja biztosítani. Szóval ultra hatékonyak, és zöldek leszünk.... ja, azt már nem is említem, hogy gyönyörűségesen szép lesz, az öntöttvas ajtaja meg főleg.
Innen indultunk, miután elbontotta.
Sokkoló kupac, de már alakul, majd mutogatom tovább a jó rég beharangozott lakásfelújítós részlegben.
2012. augusztus 7., kedd
Az áfonyaszedők dicsérete
Nem, nem vesztem el, ne gondoljátok. Készülgettek közben hímzett apróságok, és tűn van egy kötés is, befejezés előtt - már szégyenteljesen régen - egy mellény a Mininőnek, szóval dolgoztam ám, csak itt nem látszik....
Most csak ennyit hoztam, az újdonság jegyében, no meg a befőzős kihívásnak köszönhetően.
Elértünk az erdei áfonya szezonjához, sajnos a gyümölcsöt nem fotóztam le, de talán el tudjátok képzelni, hogy jóval apróbb szemekről beszélünk, mint amit zöldségesnél lehet kapni, az olcsóság viszonylagos, de ez esetben ez nem is érdekelt, mert imádom az áfonya lekvárt.
Most csak 3,5 kilót tudtam venni, készült belőle 11 üveg lekvár és egy jóképű áfonyás torta Michel Roux könyve nyomán.
(Igen, közben ezt is megszereztem, minden fillérét megérte! Eddig azt hittem, van valami fogalmam a tésztákról, kelt és rétes, meg linzer és társai vonatkozásában. Tévedtem.... A croissant még előttem áll, de nem tudom sokáig halogatni.)
Mindig izgalmas az áfonya beszerzése, mert piacon, illetve a szedőktől közvetlenül az erdő szélén lehet megvenni. Már épp indulni készültek haza az erdő széléről, amikor megálltunk mellettük és felvásároltam az aznapi szedés felét. (Azért az nem semmi meló, hogy az erdőben megkeresgetik a bokrokat, leszedik, szerintem hárman kb. fél napig szedhették azt a tíz kilónyit, ami náluk volt.)
Biztos sokan felháborodnak rajta, de mivel nem termesztett áfonyáról beszélünk, a bölcsebbek tanácsának megfelelően meg sem mostam a gyümölcsöt. Kiszedegettem belőle a kis levélkéket, akik bele keveredtek, és ennyi. Főzés közben a 3 kiló gyümölcshöz nem egészen 1,5 kiló cukrot adtam, ebből kb. 20 dkg nádcukor volt, és beleszaladt egy lime héja és a leve, majd kb. 40 percig főtt. Rettentően finom lett.
Most csak ennyit hoztam, az újdonság jegyében, no meg a befőzős kihívásnak köszönhetően.
Elértünk az erdei áfonya szezonjához, sajnos a gyümölcsöt nem fotóztam le, de talán el tudjátok képzelni, hogy jóval apróbb szemekről beszélünk, mint amit zöldségesnél lehet kapni, az olcsóság viszonylagos, de ez esetben ez nem is érdekelt, mert imádom az áfonya lekvárt.
Most csak 3,5 kilót tudtam venni, készült belőle 11 üveg lekvár és egy jóképű áfonyás torta Michel Roux könyve nyomán.
(Igen, közben ezt is megszereztem, minden fillérét megérte! Eddig azt hittem, van valami fogalmam a tésztákról, kelt és rétes, meg linzer és társai vonatkozásában. Tévedtem.... A croissant még előttem áll, de nem tudom sokáig halogatni.)
Mindig izgalmas az áfonya beszerzése, mert piacon, illetve a szedőktől közvetlenül az erdő szélén lehet megvenni. Már épp indulni készültek haza az erdő széléről, amikor megálltunk mellettük és felvásároltam az aznapi szedés felét. (Azért az nem semmi meló, hogy az erdőben megkeresgetik a bokrokat, leszedik, szerintem hárman kb. fél napig szedhették azt a tíz kilónyit, ami náluk volt.)
Biztos sokan felháborodnak rajta, de mivel nem termesztett áfonyáról beszélünk, a bölcsebbek tanácsának megfelelően meg sem mostam a gyümölcsöt. Kiszedegettem belőle a kis levélkéket, akik bele keveredtek, és ennyi. Főzés közben a 3 kiló gyümölcshöz nem egészen 1,5 kiló cukrot adtam, ebből kb. 20 dkg nádcukor volt, és beleszaladt egy lime héja és a leve, majd kb. 40 percig főtt. Rettentően finom lett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)